Nagy túrák 1. rész

Sziasztok,

Ma elkezdem írni túráim beszámolóját. Szerintem elég érdekesek lesznek a Simson-os hallgatóságnak. Remélem nem unalommal kattintotok majd el az oldalról.

Bele is kezdek. Az egész pár éve "kezdődött" mikor keresztapám Szilárd mesélt egy helyről, Rókadombról. Szerintem gyerekkora egyik legmeghatározóbb helye lehetett. Sokat mesélt róla, és többször is meglátogattuk pár órára. A dombról azt lehet tudni, hogy a töltés mentén egy lejárón, kell megközelíteni, eléggé rossz körülményű "úton". Ezelőtt jó pár évvel egy Cross pálya volt, főleg Simson-okra tervezve.  Mára már benőtte a fű, megnőttek a fák, szép lassan kiment az emberek eszéből, hogy hol is található, de Szilu megőrizte ezt a "titkot".

Sokat beszéltük, hogy megint el kellene látogatni oda, mint a "régi" szép időkben. Az első időpont sajnos technikai okok végett, nem jött össze. De a következő hétvégére már le is volt beszélve. A találkozó Sziluéknál volt. Oda is mentem Schwalbe-mon. Ott várt Komár-ján. Mondta, hogy jön még egy régi barátja Siska is, akit én is régóta ismerek. Ő egy Cross-al jött, aminek nem jut eszembe a neve. Rá kicsit várni kellett, addig nézegettük motorokat. Ám ekkor érthetetlen okok végett kilyukadt a Komár hátsó kereke. Mérhetetlenül csalódottak voltunk, de nem temettük el a kirándulást. Két komponensű ragasztó, és egy kis folt meg is oldotta a problémát. Pont megérkezett Siska is.  Gyors beugrottunk a helyi boltba szalonnáért és kenyérért. Útnak is indultunk.

 Kb. 20-25 kilométerre voltunk a célállomástól, mikor az első pár száz métert magunk mögött hagytuk, mikor is Siska gépének valami baja esett a karbijával. Ezt pár perc alatt orvosoltuk. Ekkor már erős kétségeink voltak, hogy sikerül e ez a "roppant nehéz" túra. Megint haladtunk pár száz métert, és ekkor bekövetkezett a legrosszabb: A Komár végleg megadta magát. (Szerintem a kevés olaj miatt.)  Sokat gondolkoztunk mi legyen, de végül kieszeltük a megoldást.

A Komárt visszavittük a házhoz. Szilu kocsiba pattant, így ő autón haladt el a töltésig. (Onnan kb. 10 km-re lehetett Rókadomb.)  Siskával nekivágtunk, ám utunk a benzin kútra vezetett, mivel rozsdás benzin tankja végett, egy flakon szolgált tankként, ami gyorsan kifogyott. Gond nélkül megérkeztünk a töltéshez, ahol Szilu várt ránk. Ő felpattant mögé a Schwalbe-ra, és így folytattuk utunkat.  Már korom sötét volt, mikor megérkeztünk a helyhez.

Gyors felállítottuk a sátrakat, szereztünk gallyakat, és beizzítottuk a tüzet. Előkerült a szalonna, és pár doboz sör is.  Miközben fogyasztottuk a jól megérdemelt, finom ételt, és iszogattuk a sörünket, a fiúk meséltek nekem, hogy ez előtt jó pár évvel, milyen volt itt az élet. Volt ahol, meglepődtem, és volt ahol nagyokat nevettünk. Előkerült pár történet arról is, mikor kiskoromban nem mertem a tábortűztől elmenni, annyira féltem. Vagy mikor pár éve rótációs kapán jöttünk ide. Mikor már fáradtak voltunk. nyugovóra tértünk.

Reggel gyors elpakoltunk, és visszamentünk a töltéshez, ahol kertünk is található. Elbúcsúztunk, és mindenki hazament. Utunk során a legkisebb gond, sem volt a Simsonnal.

Remélem minél hamarabb megismételjük ezt a kalandot, ugyanis: "EZ A BULI, NEM A VERTIGO!"

Youtube Csatorna / Új Bukósisak

Sziasztok,

Most egy következő rész helyett, inkább egy gyors bejegyzést tennék közzé.  Először a új Youtube csatornámról lesz szolt, aztán pedig az új bukósisakomról.

Régi Youtube fiókomat érthetetlen okokból letiltották a bevételszerzés alól, ezért indítottam egy újat, és a régi videókkal fogom megtölteni. Amik főleg OnBoard videókból fog állni.

Az új bukósisakom...  Papámtól kaptam egyet kölcsönbe, ezelőtt 2 hónappal, és gondoltam illendő lenne  neki visszaadnom, de így én bukó nélkül maradnék.  Ezért gyors vennem kellett egy új sisakot magamnak. Gyors rá is kerestem interneten, és a legolcsóbbra le is csaptam.  Tőlem 3 falunyira árulták nevetséges 2.000 Ft-ért. Este egyeztettem címet a tulajjal, és mondtam neki, hogy másnap megyek érte. Így is lett. Suli után később szálltam le a buszról. Gyors elindultam a megadott hely felé, ám ekkor kiment a fejemből a házszám. Annyira emlékeztem, hogy volt benne 8-as.   Illetve az eladó "Laci" névvel volt regisztrálva az oldalra, ahol találtam a sisakot. Ezzel a 2 adattal kellett megtalálnom.   Az utca 60-as házszámmal ért véget.   Az összes x8-as hoz becsöngettem de mindhiába.  Volt ahol nem is voltak otthon. Elindultam visszafelé csalódottan.  Ám ekkor látom rohan felém 7-8 vizsla kutya. Mögöttük pedig 1 fiatal pár biciklin.  Megkérdeztem tőlük, hogy nem-e tudnak valamit Laciékról, de ők sem tudtak semmit.  De felajánlották, hogy megnézik a hirdetésben szereplő telefonszámot, és fel is híják nekem.  Roppant kedvesek voltak velem, ritka az ilyen jószívű ember, mint ők.  Ezúton is szeretném megköszönni nekik az önzetlen segítségüket.

Bemutatkozás 3. rész (Első Simson-om)

Üdvözlök mindenkit, aki épp a harmadik részt olvassa. Vége lett a nyárnak, a motorok egyre inkább közelednek, hogy jól megérdemelt pihenésüket töltsék a garázsban, egy pofás kis takaró alatt. De azért még használjuk ki a jó időt, és igyekezzünk minél több kilométert magunk mögött hagyni.


Az előző részt, ott hagytam abba, hogy meglett első saját motorom, egy Suzuki Sepia ZZ, amivel sikeresen hazaérkeztem.  Sokáig nyúztam ezt a gépet, hóban, fagyban, sárban, forróságban, vízben. Egyszóval minden terepen. Nem volt valami erős gép, de a végsebessége robogóhoz képest elég jó volt. (60-70 km/h)  Hát az erőről pedig...  mondjuk úgy rá kellett segíteni láb erővel egy töltésen való feljutáshoz.  Evvel jártam iskolába, boltba, mindenhova. Nagyon szerettem.  Persze, azért volt nem egyszer gyalog túrám is vele, de szerintem ez mindenkivel előfordul.

Minden este letámasztottam a garázsban, másnap pedig újra útnak indultam vele. Ez így történt egy bizonyos napon is, ám másnap nem minden a terv szerint ment.  Próbáltam indítani először önindítóval de semmi, aztán próbáltam berúgni, de semmi.  Aznap busszal kényszerültem suliba menni.   Próbáltam megszerelni, de mivel robogóról van szó, ezért ez elég nehéz folyamat.. Mondanom sem kell, ez egyáltalán nem sikerült.  Heteken át való szerelés után is az eredmény nem volt mérhető.  Közeledett születésnapom. Apum úgy döntött meglep  egy új motorral. Azt mondta választhatok.  Keresztapámmal felnéztünk hasznaltauto.hu -ra és elkezdtünk keresgélni. Ő a Simson-okat részesítette előnybe. Nézegettünk s50, s51-eket de egyik sem tetszett. És akkor megláttuk azt a bizonyos Schwalbe-t.  Csodaszép barnás festés, fehér kerekek, hátul pedig egy odaillő elsősegély doboz, ültetve padlóig, egyedi üléssel. Ár: 40.000Ft.  Egyből lecsaptunk rá! Apum elment érte, és utánfutón el is hozta ide Győrbe.

Teljesen más érzés volt rajta már ülni is, érezni lehetett a korát, és az erejét. Kényelmesnek nem volt túl kényelmes, főleg robogó után, de később megszoktam. Elsőre sikerült berúgnom. De viszont csak a sokadik próbálkozásra indult el. Valahogy nemigen értettem a váltás művészetét.  Aztán végülis sikerült elindulnom is vele. Utána már könnyen tudtam 2-be, 3-ba rakni.  Nagyon instabil volt, és a kormány is rendszeresen beszitált, mivel ágyrugó volt beletéve,az ültetés miatt. 5-6 kilométer vezetés után már rá is éreztem, hogyan is kell egy ilyen idős  csodát kezelni. Noha volt, hogy 1-esben megugrattam szegényt a nagy gázadással, vagy rossz kuplungozásnál kikaprattam a gumit. :)

Már aznap haza is vittem, és letisztítottam, ahogy az kell. Olajat is cseréltem benne.