Bemutatkozás 3. rész (Első Simson-om)

Üdvözlök mindenkit, aki épp a harmadik részt olvassa. Vége lett a nyárnak, a motorok egyre inkább közelednek, hogy jól megérdemelt pihenésüket töltsék a garázsban, egy pofás kis takaró alatt. De azért még használjuk ki a jó időt, és igyekezzünk minél több kilométert magunk mögött hagyni.


Az előző részt, ott hagytam abba, hogy meglett első saját motorom, egy Suzuki Sepia ZZ, amivel sikeresen hazaérkeztem.  Sokáig nyúztam ezt a gépet, hóban, fagyban, sárban, forróságban, vízben. Egyszóval minden terepen. Nem volt valami erős gép, de a végsebessége robogóhoz képest elég jó volt. (60-70 km/h)  Hát az erőről pedig...  mondjuk úgy rá kellett segíteni láb erővel egy töltésen való feljutáshoz.  Evvel jártam iskolába, boltba, mindenhova. Nagyon szerettem.  Persze, azért volt nem egyszer gyalog túrám is vele, de szerintem ez mindenkivel előfordul.

Minden este letámasztottam a garázsban, másnap pedig újra útnak indultam vele. Ez így történt egy bizonyos napon is, ám másnap nem minden a terv szerint ment.  Próbáltam indítani először önindítóval de semmi, aztán próbáltam berúgni, de semmi.  Aznap busszal kényszerültem suliba menni.   Próbáltam megszerelni, de mivel robogóról van szó, ezért ez elég nehéz folyamat.. Mondanom sem kell, ez egyáltalán nem sikerült.  Heteken át való szerelés után is az eredmény nem volt mérhető.  Közeledett születésnapom. Apum úgy döntött meglep  egy új motorral. Azt mondta választhatok.  Keresztapámmal felnéztünk hasznaltauto.hu -ra és elkezdtünk keresgélni. Ő a Simson-okat részesítette előnybe. Nézegettünk s50, s51-eket de egyik sem tetszett. És akkor megláttuk azt a bizonyos Schwalbe-t.  Csodaszép barnás festés, fehér kerekek, hátul pedig egy odaillő elsősegély doboz, ültetve padlóig, egyedi üléssel. Ár: 40.000Ft.  Egyből lecsaptunk rá! Apum elment érte, és utánfutón el is hozta ide Győrbe.

Teljesen más érzés volt rajta már ülni is, érezni lehetett a korát, és az erejét. Kényelmesnek nem volt túl kényelmes, főleg robogó után, de később megszoktam. Elsőre sikerült berúgnom. De viszont csak a sokadik próbálkozásra indult el. Valahogy nemigen értettem a váltás művészetét.  Aztán végülis sikerült elindulnom is vele. Utána már könnyen tudtam 2-be, 3-ba rakni.  Nagyon instabil volt, és a kormány is rendszeresen beszitált, mivel ágyrugó volt beletéve,az ültetés miatt. 5-6 kilométer vezetés után már rá is éreztem, hogyan is kell egy ilyen idős  csodát kezelni. Noha volt, hogy 1-esben megugrattam szegényt a nagy gázadással, vagy rossz kuplungozásnál kikaprattam a gumit. :)

Már aznap haza is vittem, és letisztítottam, ahogy az kell. Olajat is cseréltem benne.